Igazat mondott-e az Államtitkárság, amikor az általa az iskolákba kiküldött kérdőívek eredményeit ismertette? Utána járunk!
Kérjük, töltse ki a kérdőívet, hogy valós képet kapjunk arról, mit gondolnak az érintettek az Államtitkárság kérdőívében feltett kérdésekről!

Az Oktatási Államtitkárság 2011. április 27-én kérdőívet juttatott el az iskolákba - 2011. április 28-i visszaküldési határidővel -, melyben az oktatás tervezett átalakításával kapcsolatos egyes intézkedésekhez kérte az iskolaigazgatók véleményét. A megoldás ismét része annak a kormányzati koncepciónak, amely minden nagyobb átalakítást érdemi egyeztetés nélkül, az érdekképviseletek kihagyásával kíván megoldani.

Az Oktatási Államtitkárság 3200 iskolaigazgatónak küldte meg a kérdőívet, időt sem hagyva a kollégákkal való konzultációra, ebben az intézmények falain túlmutató kérdéskörben. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete lehetővé kívánja tenni, hogy a közoktatásban dolgozók közül ne csak az iskolaigazgatók, hanem a közoktatásban érintettek teljes köre véleményt nyilváníthasson. Fontosnak tartja továbbá azt is, hogy bárki, akit érdekel a közoktatás jövője, szintén megtehesse ezt. 

K I Á L T V Á N Y

Munkavállalók! Szakszervezeteink Tagjai!

Ismét felelős lépésre kellett elszánni magunkat!

• mert az elmúlt hónapokban a társadalom jelentős részét hátrányosan érintő törvénykezési gyakorlat folyt,
• mert a már megszületett törvények és a benyújtott, döntésre váró jogszabálytervezetek többsége sérti a jogbiztonságot, veszélyezteti a munkavállalók érdekeit,
• mert a 2011. évi költségvetési törvénytervezet, az adóváltozások a munkavállalók jelentős része számára reálbércsökkenést fog eredményezni. Ezek az intézkedések ismét a kis keresetű munkavállalókat sújtják, miközben a feketegazdaság tovább virágzik,
• mert az érdekegyeztetés látványos kiiktatása, formálissá tételének szándéka mára bizonyossá vált, megint nélkülünk döntenek rólunk,
• mert a kormány a tizenhárom év alatt összegyűjtött magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat három év alatt más célokra akarja elkölteni,
• mert elfogadhatatlan, hogy közszféra-ellenes hangulatot teremt a mindenkori politika.

Munkavállalók! Szakszervezeteink Tagjai!

MEDDIG TŰRJÜK EZT MÉG?

Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a szakszervezetek demonstrációval adnak hangot tiltakozásuknak!

Hívunk és várunk minden munkavállalót a szakszervezetek közös tüntetésére

2010. DECEMBER 4-ÉN (SZOMBATON), 11 ÓRÁRA, BUDAPESTRE

A ROOSEVELT TÉRRE

Szakszervezetek Demonstrációs Bizottsága

A munkavállalókat nem érheti kár a különadó bevezetésével:

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK JAVASLATA

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény új szövegére

9. § (2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a [jogviszony megszűnésének évében esedékes] szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) [időnek] időre [a munkavégzési kötelezettséggel járó részére] kifizetendő munkabér, illetmény összegét, valamint a végkielégítés (juttatás) jogcímen kifizetett munkabér, illetve illetmény összegét, ha az nem haladja meg a törvény alapján járó összeg felső határát, a bíróság által megítélt kártérítés összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

Magyarázat: a zárójeles, vastagított szöveget el kell hagyni, az aláhúzott szöveg az új.

 Indokolás:

A javaslat kiveszi a jó erkölcsbe ütköző juttatások közül azokat, amelyek kifizetésére törvény rendelkezése alapján került sor. Ezek a juttatások kapcsolódnak az elvégzett munkához, a munkában töltött időhöz, a megszűnt jogviszonyban megállapodás alapján elért rendszeres munkabérhez, illetményhez. Ezeknek a juttatásoknak a meghatározásánál sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak, közalkalmazottnak nincs „mozgástere". A szabadságmegváltás az nem tekinthető juttatásnak, mivel egy ki nem vett járandóság ellenértéke. A felmentési idő ötven százaléka alóli felmentés törvényben előírt írt kötelezettsége a munkáltatónak. A végkielégítés összegét törvény határozza meg.

A PSZ nem ért egyet az Alkotmánybíróság szerpének korlátozásával:

Tisztelt Képviselő úr!

A Pedagógusok Szakszervezete az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény alkotóitól nem kapott lehetőséget arra, hogy azt véleményezze, javaslataival hozzájáruljon a „jó erkölcsbe ütköző" jövedelmek megadóztatásának igazságossá tételéhez.

Szervezetünk a rendelkezésére álló lehetőségek közül választva, először a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróság döntése igazolta kifogásaink jogosságát, de csak néhány percig örülhettünk ennek, mert a döntés kihirdetésével szinte egy időben Ön három önálló képviselői indítványt nyújtott be a parlamentnek: az alkotmány megváltoztatásával az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére és a népszavazás intézményének korlátozására irányuló kezdeményezést, és benyújtotta változatlan formában az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényt.

Az elmúlt hónapokban a gyakorlatban is megtapasztalhattuk, hogy az önálló képviselői indítványok lehetőséget adtak és adnak a képviselőknek arra, hogy a munkavállalókat érintő - nem egyszer rájuk nézve hátrányos - tervezeteket a reprezentatív szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül terjesszék elő.

Tudni szeretnénk, hogy Ön egyeztetett-e a Fidesz-frakció tagjaival, mielőtt ezt a javaslatot benyújtotta?

A Pedagógusok Szakszervezetének ugyanis szilárd meggyőződése, hogy az Ön javaslata nem tükrözheti a kormánypártok álláspontját, mert elképzelhetetlennek tartjuk, hogy azok a Fidesz-KDNP-s képviselők, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak a demokratikus jogállam kialakításában, most támogatnának egy olyan javaslatot, amely - ha elfogadásra kerülne - a jogállam felszámolásának kezdetét jelentené.

Az elmúlt évtizedekben többek között a pártok, a szakszervezetek, az állampolgárok nem egyszer fordultak az Alkotmánybírósághoz, ám nem volt még arra példa, hogy az Alkotmánybíróság döntését a döntéshozók és indítványozók ne vették volna tudomásul, még ha az számukra nem is volt kedvező.

Az eddigi gyakorlaton ma - helyzetével visszaélve - Ön változtatni próbál. Gondolt-e arra, hogy ezzel a példával mit üzen az állampolgároknak?

Javaslata azért példátlan, mert az Ön számára  kedvezőtlen döntés miatt az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítására tesz indítványt. Milyen világ következhet azok után, ha most az Alkotmánybíróság, esetleg később a független magyar bíróság döntéseit, bárki kétségbe vonhatja, megkerülheti?

A jogkövető magatartás egy jogállamban mindenkitől elvárt viselkedési norma, ám ha a hatalmon lévők megszegik, miért ne tehetnék meg később ezt mások is. Kérem, hogy ne az Alkotmánybíróság ellehetetlenítését tekintse most legfontosabb feladatának. Jogalkotóként Önnek kell a legjobban tudnia, hogy a választott képviselőknek azért a legnagyobb a felelősségük a törvények betartásában, mert ezzel példát és mintát mutatnak. Ha ők nem tartják be a törvényeket, azt az ország polgáraitól sem várhatják el. Ezért nem írhatják felül a jogállamiságot az önálló képviselői indítványok!

Önöknek a 2/3-os parlamenti többség birtokában most mindenre lehetőségük van, ne feledkezzen meg arról, hogy ez a lehetőség óriási felelősséget is jelent!

Az Önök által oly sokat hangoztatott felhatalmazás nem erről szól! A bizalmat - amit a választáson nyertek - egy igazságos, jobb világ megteremtésére kapták.

Ön is sokszor hangoztatta az igazságot, de a történtek után azt gondolom, az igazság szóból előbb-utóbb a szó elején lévő „i" betűt nem fogjuk hallani.

Budapest, 2010. október 27.

Tisztelettel:

Galló Istvánné

a PSZ elnöke

további részletek a PSZ honlapján:

http://www.pedagogusok.hu/index.php?cikk=010247_a_psz_nyilt_levele_dr_lazar_janosnak

A Pedagógusok Szakszervezete gyűjtést szervez azon tagjai számára, akik a rend­kívüli májusi időjárás miatt súlyos anyagi veszteséget szenvedtek.

A támogatásokat elkülönített számlán: OTP 117024-20427191 számlaszámon 2010. június 15-ig fogad­juk. Kérjük, a csekkre írják rá: Katasztrófa segély.

A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri azokat a PSZ-tagokat, akiknek lakó­házát a rendkívüli időjárás tönkretette/károsította, hogy a Pedagógusok Szakszer­vezete területi vezetőjé­nél jelezzék káruk nagyságát.

A támogatás mértékéről a befolyt összeg, és az összesített igények isme­retében dönt a PSZ Elnöksége. A számlára érkezett támogatás össze­gé­ről és annak fel­osztásáról szóló döntést a www.pedagogusok.hu honlapon közzé tesszük.

A Pedagógusok Szakszervezete mindig is a politikai pártoktól való függetlenségének megőrzésére törekedett, s ezen az elkövetkezendő időszakban sem kíván változtatni.

Továbbra is konstruktív együttműködésre törekszik a hatalmon lévő pártokkal és ellenzékkel, támogat minden politikai erőt, ha az a PSZ által képviselt értékekkel azonosul, azok megvalósításáért partnerséget vállal szervezetünkkel.

A PSZ a munkavállalói, szakmai tanulói és a nyugdíjas érdekek képviseletekor elsősorban továbbra is az eredményes tárgyalásokra, megállapodásra törekszik.

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól, hogy tegyen meg mindent:

Ø      a társadalom megosztottságának csökkentéséért,

Ø      a gazdaság helyzetének javításáért

Ø      az államháztartás valós reformjáért.

 Érdekegyeztetés, szociális párbeszéd

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól a társadalmi párbeszéd fontosságának elismerését.

• Az EU-s normák alapján rendezett munkaügyi kapcsolatok működtetését, valódi érdekegyeztetést minden szinten.
• A szociális párbeszéd jogszabályban garantált intézményrendszerének érdemi működtetését.

 A közoktatás átalakításával összefüggésben

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól az oktatás, nevelés, képzés, kutatás társadalmi fontosságának elismerését. Az érdekeltek bevonásával hosszú távú oktatáspolitikai koncepció kialakítását. Az állam egyetemleges felelősségét kifejező és működési garanciát nyújtó oktatásfinanszírozást.

Ennek a kiszámítható és garanciákat is magában foglaló, konszenzussal kialakított programnak segítenie kell:

• Az ország versenyképességének növelését, fejlődését.
• Stabil iskolaszerkezet és korszerű, megújuló ismeretek átadására alkalmas rendszer kialakítását.
• A tanulással – tanítással – neveléssel összefüggő alkotmányos jogok teljes körű érvényesülését, az egyenlőtlenségek fokozatos felszámolását.
• Hosszú távon stabil jogi szabályozást a közoktatásban.
• A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő és a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak megoldását.
• Az iskolai agresszió elleni hatékony fellépést és intézkedést.
• A közoktatásban dolgozók adminisztrációs terheinek csökkentését.
• Korszerű szakképzést a köz- és felsőoktatáshoz szervesen kapcsolódó intézményrendszer megteremtését.

Foglalkoztatáspolitika

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól az oktató-nevelő munka társadalmi jelentőségének elismerését. A pedagógus pálya presztízsének visszaállítását. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását.

• A minőségi oktatáshoz szükséges szakmailag kimunkált létszámstruktúra kialakítását.
• A foglalkoztatás stabilitásának és hosszú távú biztonságának megteremtését.
• A pedagógusképzés és továbbképzés rendszerének korszerűsítését.
• A továbbképzési és átképzési lehetőségek bővítését, finanszírozási keretének növelését.
• A pedagógus életpályamodell kidolgozását és bevezetését.
• Az uniós mércéhez igazodó élet- és munkakörülmények biztosítását.
• A pedagógusok és a gyermekekkel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó munkavállalók nyugdíjba vonulási korhatárának rugalmassá tételét.

Bér- és keresetpolitika

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól a minőségi színvonal megőrzése és továbbfejlesztése érdekében a közoktatásban foglalkoztatottak keresetének javítását. Ezért követeljük:

• Az oktató-nevelő munka társadalmi jelentőségét elismerő, tisztességes megélhetést nyújtó béreket.
• A ciklus végére az EU-s kereseti átlag megközelítését segítő bérrendszer kialakítását:
  • bértábla emelést, újabb fizetési fokozatokkal való kiegészítését,
  • pótlékok emelését
  • a minőségi munka elismeréséhez szükséges források jelentős bővítését,
  • a közoktatásban dolgozók egységes, béren felüli juttatási rendszerének (cafetéria) kialakítását, bevezetését.
• Ágazati kollektív szerződés kidolgozását, bevezetését.

Budapest, 2010. február 20.

Pedagógusok Szakszervezete

XIX. kongresszusa

Jó lenne, ha a közoktatás, a pedagógusok kimaradnának a választási kampányból. Nem sikerült.

Sió László a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője azt mondta, hogy minősítési rendszert kell bevezetni a közoktatásban, és az alkalmatlan pedagógusokat pedig el kell távolítani a pályáról. Később a párt szóvivője magányvéleménynek minősítette az elhangzottakat.
Ha határozottan ellenkezünk, ránk sütik a politikai bélyeget. A PSZ elnökét kérdezték a médiában, a PDSZ hallgat.

A Pedagógusok Szakszervezete a megváltozott környezetben fontosnak tartja, hogy friss információkkal rendelkezzen az alábbiakról.

• mennyire elégedettek a jelenlegi működéssel,
• mit várnak a kollégák a szakszervezettől,
• mit szeretnének változtatni a jelenlegi működésben,
• miben látják a megújulás lehetőségét.

Egyszerűbben:

MIT VÁR A MUNKAVÁLLALÓ A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉTŐL?

Ezért honlapunkon, a www.pedagogusok.hu -n nyilvánosságra hoztunk egy kérdőívet, hiszen mindannyiunk számára fontos, hogy hatékony és eredményes legyen az érdekvédelmi munkánk.

Kérjük, a kitöltött kérdőíveket elsősorban e-mailen (vagy postán) juttassák el hozzánk.

A visszaküldés határideje: 2010. március 1.

Kérjük, látogasson el honlapunkra, és a kérdőív kitöltésével járuljon hozzá munkánk sikeréhez!

Pedagógusok Szakszervezete

MEGÁLLAPODÁS

az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között

Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány képviselői (továbbiakban: felek), tárgyalásaik eredményeképpen, az alábbiakról állapodtak meg:

1.A felek egyetértenek abban, hogy a költségvetési szerveknél alkalmazásban álló, közszolgálatban dolgozók 2010-ben is kereset-kiegészítésben részesüljenek. A kereset-kiegészítés éves mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 340 ezer Ft havi bruttó illetményhatárig 98 ezer Ft bruttó összeg. Részmunkaidő esetén a kereset-kiegészítés a munkaidő arányában jár.

2.A kereset-kiegészítés teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

3.A felek egyetértenek abban, hogy a kereset-kiegészítés megállapított éves összegének kifizetésére két egyenlő részletben, a 2010. január és március hónapra járó illetményekkel együtt kerüljön sor.

4.A Kormány a 2010. évi kereset-kiegészítés megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban egyezteti, majd legkésőbb 2009. december hó folyamán kihirdeti.

5.A szakszervezetek az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásakor megfogalmazott követeléseiket fenntartják, de azokról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak tovább. A megállapodás teljesülésének a 3. pontban jelzett időpontjáig az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, illetve a megállapodást aláíró szakszervezetek - az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság által megfogalmazott és a 2008. december 18-án a felek által aláírt „Összefoglalóban" rögzített sztrájkkövetelések tekintetében - sztrájkot nem szerveznek és sztrájkban nem vesznek részt. A felek e megállapodás teljesülését 2010. április 15-ig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban értékelik. A megállapodás minden pontjának teljesülésekor az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság feloszlatja magát.

2009. október 15.

A napokban az egyik internetes oldalon, a komment.hu-n terjedelmes írás jelent meg egy fiatal újságírónő tollából, amelyben a cikk írója a pedagógusokat, munkájukat igencsak negatív színben tünteti fel. Szerinte a tanárok kiégetten, rosszul végzik a munkájukat, nem képesek lépést tartani a korral. Természetesen a cikkben megkapják a magukét a szakszervezetek is (név szerint említve a Pedagógusok Szakszervezete), amelyek költséges ötleteikkel segítenek elmélyíteni a szakma válságát, gátolva a megújulást.

A cikkhez számtalan hozzászólás érkezett, köztük rengeteg pedagógus is, akik árnyaltabb képet, és munkájuk megbecsülését kérik számon az ifjú titánnőn. Semmilyen személyes elérhetőség nem volt feltüntetve, ezért a 178. hozzászólásban a Pedagógusok Szakszervezete nevében szólítottuk meg az újságírót, felajánlva neki egy személyes beszélgetést, akár egy működő közoktatási intézményben, hogy valós képe lehessen a közoktatás helyzetéről, problémáiról, a pedagógusok munkakörülményeiről, tevékenységéről.

A hölgy egyáltalán nem reagált a meghívásra, pedig az oldal moderált, tehát van aki elolvassa a hozzászólásokat.

Ezért most itt az internet nyilvánosságát felhasználva megismételjük a meghívást, illetve nyilvános vitát kezdeményezünk a cikk állításairól. Az a véleményünk ugyanis, hogy sommás, leegyszerűsített ítéletekkel nem helyes egy szakmát kívülről, megfelelő kép és információk birtokában sértegetni, következmények nélkül. Természetesen nem kívánnánk a sajtó szabadságát, vagy az internet szabadságát kétségbe vonni, de véleményünk szerint egy felelősen gondolkodó újságíró vállalja fel állításait, és az érvek ütköztetésének lehetőségét. Úgy véljük, hogy különösen a jelenlegi helyzetben, mikor szakmánk és a tanulás presztízse különben is alacsony, jogunk van egy elfogulatlan, hiteles képre a médiában.

Végezetül megismétlem a hozzászólásunk utolsó néhány gondolatát:

"Kérem, mindenki tegye fel először magának a kérdést, milyen iskolát akar. És erre mennyit áldoz Ő, illetve az állam. Minden nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a társadalmi esélyegyenlőségek leküzdésének, az országok versenyképességének legfontosabb eszköze az oktatás. Ha ezt az elvet elfogadjuk sokkal könnyebben jutunk majd közös nevezőre.
Egyszer valaki azt mondta: aki nem épít iskolát, majd építhet börtönt. Javaslom, gondolkodjon el ezen mindenki."

A napokban két napilapban jelent meg Pokorni Zoltán nyilatkozata a magyar közoktatás helyzetéről. Ebben kormányváltás esetén a pedagógus életpályamodell bevezetését ígérte, eszerint a tanárok központilag finanszírozott munkavállalóvá válnának. A rendszer hatévente kötelezővé tenné, hogy a tanárok minősítési eljáráson vegyenek részt, a szakmai ellenőrzés az életpályán való előrelépés feltétele lenne. Bevezetnék, hogy minden ledolgozott nyolc-tíz év után a pedagógusok pihenő évet kapjanak, ezalatt mentesülnének az iskolai munkavégzés alól.

A PSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy továbbra is fontos lenne az oktatás finanszírozásának generális áttekintése, hiszen a pedagógusbér csak egy szelete a közoktatás finanszírozásának

1. Általános követelésünk, hogy az oktatási intézmények pedagógusai, és a gyermekekkel közvetlenül foglalkozók nyugdíjba vonulási korhatára 60 év legyen.
2. Elfogadható számunkra egy olyan korkedvezmény rendszer kialakítása, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó dadusok, gyermekfelügyelők és pedagógiai asszisztenseknek az egészségi állapotában való károsodás jelentkezése esetén 15 év után 1 év, 20 év után 2 év, 25 év után 3 év, 30 év után 4 év, 35 év után 5 év korkedvezménnyel vonulhatnának nyugdíjba.

Pedagógusok Szakszervezete

 A Pedagógusok Szakszervezete Országos Vezetősége a kormány válságkezelő programjának néhány elemét különösen fájdalmas, a közszféra munkavállalóit és a nyugdíjasokat nagy áldozatvállalásra kényszerítő tervnek ítéli meg.

Országos Vezetősége

 A Pedagógusok Szakszervezete jogszabály-változtatási javaslatai

1. Legyen kötelező minden esetben gyorsított eljárás az agresszív szülő ellen, esetlegesen előzetes letartóztatás is.
2. A tankötelezettség (18 éves korig) teljesíthető legyen 3 éves szakmunkásképzéssel – közoktatási törvényben kell lehetővé tenni az ún. régi típusú 3 éves szakmunkásképzést.
3. Legyen szabálysértés és komoly eljárás, ha a szülő nem működik együtt az iskolával (nem megy el meghívásra sem, stb.).
4. Az önkormányzatoknak legyen kötelező egy olyan rendszer kiépítése, amely gyors áthelyezést tesz lehetővé. Ez lehet saját intézményen belüli rendszer, vagy más önkormányzatokkal – közös megállapodás szerint – más fenntartókhoz tartozó intézmények közötti rendszer.
5. A családi pótlék neve 6-18 éves korig iskolalátogatási támogatás legyen, megvonható, felfüggeszthető, ha nem jár a gyerek iskolába.
6. A biztonság (személyi, vagyoni, stb.) szükségessé teszi biztonsági őr jelenlétét az oktatási intézményekben – a közoktatási törvény III. sz. mellékleteiben kötelezően alkalmazandó munkakörben kellene feltüntetni a biztonsági őrt.

Közös nyilatkozat